Main content

Kecskeméti Piarista Plébánia

A plébániát 1948. október 8-án kelt alapító levelével Dr. Pétery József püspök atya alapította. Az első plébánosának Dr. Erőss József piarista atyát nevezte ki. A plébános beiktatás október 31-én Krisztus Király ünnepén volt.

Piarista Plébánia templom rövid története

A piarista rend 1729-től 1765-ig építtette mai, gazdag barokk templomát, Mayerhoffer András tervei szerint Demka Sándor házfőnöksége alatt épült. Az építkezést a városban éppen ez időben dúló pestisjárvány lassította. Kecskemét egyetlen tiszta barokk stílusú temploma. Az épület külsején közel 250 éve nem történt átalakítás, már 1765-ben is pontosan úgy nézett ki, mint most.
A bejárat fölött hatalmas, oszlopokon álló, mellvédes kőerkély magasodik, két szélén egy-egy angyalszoborral, az erkélykapun pedig a piaristák és a Koháryak oroszlános címere látható. Főhomlokzatát hat szobor ékesíti. A bejárat fölött Szent Erzsébet, Kalazanci Szent József és Keresztelő Szent János, a legfölső sorban Szent László és Szent István (az oromzat szélén), közöttük (a torony harangháza alatti fülkéjében) Szűz Mária szobra látható. A szobrokat Conti Lipót Antal tervezte.
A templom méreteihez viszonyítva aránytalanul kicsi (kb. 25 méter magas) tornya van, melyet Peithmüller József (a rendház tervezője) tervezett.
A mostani sátortetős, szimpla torony két harangnak ad otthont.
A templom belseje hosszú, egyhajós, négy boltszakaszos, fehér meszelésű tér. Berendezésére és oltáraira is a lendületesség, a barokk túldíszítettség jellemző. Oszlopos, barokk főoltárképe a Szentháromságot ábrázolja. Osztrák származású, jezsuita festőművész alkotása. A négy szobron, Szent Pál, Szent Péter, Nepomuki Szent János és Borromei Szent Károly szobrán kívül a piaristák címere is felfedezhető rajta.
Összesen hét mellékoltára van. Közülük a legértékesebb a Szent Családot ábrázoló, 1745-ben készült oltár, melyet a helybéliek 'Pásztorok oltárának' neveznek. Rajta kitűnően felfedezhetőek és érdekesek a jellegzetes kiskun arcok, hajviseletek.
A főoltárt és a copf szószéket 1747-ben a privigyei piarista templomból hozták ide, Kecskemétre. A bejárat fölött terül el a tágas, ívesen előrenyúló karzat.
A torony alatt két kápolnácska húzódik, egyikük az 1746-ban készült Szent Szűz-kápolna, festménye a nagyszombati székesegyház könnyező Mária-képének másolata.
A Szent Kereszt-kápolna pedig 1760-ból származik.
A templom egyik különlegessége, hogy altemplommal is rendelkezik, amelyhez kripta kapcsolódik. A kőpilléreken nyugvó csehsüveg boltozatú altemplom a templom hosszú szentélye alatt húzódik, 1735-re készült el. Eredetileg a kecskeméti német polgárok kápolnája volt. 
  

Szentgyörgyi András: A kecskeméti piarista templom építése

Szentgyörgyi András: A kecskeméti piarista templom leírása